2019. március 2., szombat

Dorothy Mills - egy paranoid skizofrén története... Vagy mégsem?



Dorothy Mills - egy paranoid skizofrén története
Vagy mégsem?


A film főhőse egy fiatal lány, Dorothy Mills, aki látszólag ok nélkül majdnem megölte a rábízott csecsemőt. Dotothy elmeállapotának kivizsgálását egy fiatal pszichiáternőre, Jane-re bízzák.
Az ír sziget lakói gyanakodva fogadják a pszichiáternőt, aki útközben balesetet szenved, autójával a folyóba zuhan. Azt állítja, hogy két autó versenyezett egymással, és leszorították az útról. Az egyikben három fiatal ült, két fiú és egy lány.
Az ellenséges falubelieken kívül Dorothy is kemény diónak bizonyul a pszichiáternő számára, mert kiderül, hogy több személyisége van, és azok átveszik fölötte az uralmat.
A falubeliek rendkívül vallásosak, és Dorothy állapotát megszállottságnak tulajdonítják. Ördögűzéssel próbálkoznak. A lány képes elhunytak hangján szólalni meg, és pontosan tudja, kivel mi történt. Mivel a pszichológusnő is elveszítette balesetben a kisfiát, Dorothy őt is megjeleníti a nő előtt. Képes női és férfi hangon megszólalni, ami még félelmetesebbé teszi a filmet.




A nyugati filmipar mindig is a hatalom szócsöve volt. Ezért jött létre, ez az elsődleges célkitűzése. Tudatni velünk, milyen világban élünk, és tükröt állít elénk, hogy megmutassa, milyenek is vagyunk valójában. Ez minden film minden műjfajára vonatkozik kivétel nélkül. Akkor is, ha horrorról vagy sci-firől van szó.

Ebben a filmben keveredik a kettő. A horror és a sci-fi. De azt csak kevesen tudják, hogy valójában egyik sem. Nem horror. És nem is sci-fi. Ez bizony a valóságunk. Meggyőződésem, hogy a rendezőnek az is volt a célja, hogy ezt felismerjük, és tegyünk ellene, ne endedjük, hogy ebbe az irányba haladjon a világ.

Mert ez már az úgynevezett új világrend egyik mellékterméke. A neve MK-Ultra.

Ez a film teljes mértékben tükrözi, milyennek látják a pszichopaták a világot, milyen elvek alapján rendeznék a társadalmat. A feltételes mód talán túlzás, hiszen voltaképpen már átvették a hatalmat, és ők irányítanak.

A képen a következÅ‘k lehetnek: szövegA pszichopaták legfőbb jellemvonása, hogy nincsenek érzelmeik. Persze, ezt nem lehet azonnal észrevenni, mert ahhoz, hogy túléljenek, beilleszkedjenek a társadalomba, meg kellett tanulniuk színlelni az érzelmeket. De a színlelés fárasztó, ezért folyamatosan azon ügyködnek, hogy az embereket magukhoz hasonlóvá tegyék, és végre önmagukat adhassák.

Ezért ma már elfogadhatatlannak tartják, ha valaki nyíltan kimutatja érzelmeit. Mondjuk, ha valami fezaklatja, és ezt nem tudja elrejteni, azonnal pszichológushoz küldik.  Pedig teljesen természetes, ha valakit fájdalom ér, mondjuk megsérül vagy elveszíti hozzátartozóját, akkor valamilyen érzelmi reakciót mutat. Mondjuk sírva fakad. Egy pszichopata erre képtelen, neki ezt meg kell játszania, ami nem mindig könnyű. Ezért ráfogja a normális emberekre, hogy reakciójuk beteges, és ezért azonnal pszichológushoz, pszichiáterhez küldik ilyen esetekben. És természetesen begyógyszerezik őket, hogy elhitessék velük: az ilyen viselkedés beteges.

Érthető, hogy miért volt fonts számukra az egészségügy megszerzése, így tudnak irányítani mindenkit. Nem véletlenül kerültek orvosi kifejezések a mindennapi beszédünkbe. Régebben, ha valaki félt valamitől, mondjuk a pókoktól, akkor ezt természetesnek vették. Hiszen a félelmek voltaképpen jók, megóvnak bennünket a veszélytől. Így tanítják a kisgyerekeket, hogy ne érjenek a tűzhöz, óvakodjanak az ismeretlenektől stb. De a mai ember már úgy fogalmaz, hogy fóbiája van a pókoktól. És ettől mindjárt másképpen hangzik, olyan mintha betegség lenne. És ha nem a pókoktól, hanem mondjuk a magánytól vagy ellenkezőleg az elkötelezettségtől, akkor már szalad is a pszichológushoz, és várja a csodát, a gyógyulást.
De ugyanígy használjuk a paranoia, depresszió és hasonló kifejezéseket is, holott nem is olyan régen nagyszüleink még egyszerűen eltúlzott félelemnek illetve szomorúságnak nevezték az ilyesmit, és nem szaladtak orvoshoz csodára várva. Mert tudták, hogy természetes, és az élet része.

A pszichopaták hosszú évek munkájának eredménye ez, akik arra nevelték az embereket, ne bízzanak önmagukban, problémájukat úgysem tudják egyedül megoldani. Erre Amerika a legjobb példa, ott még életmód tanácsadó is van. Nehogy bármin is egyedül kelljen agyalniuk.

Egy olyan világot építenek tehát, amely számukra természetes. Mármint a pszichopaták számára.

Kiemelem legfőbb jellemzőiket, hogy rájuk lehessen ismerni a filmben:

- létfontosságú számukra az emberek fölötti hatalom, életük irányítása
- nem tűrik az érzelmi reakciókat, mivel őket még legközelebbi hozzátartozóik halála is hidegen hagyja
- érzéketlenek mások szenvedéseivel szemben
- szeretnek a jó ember szerepében tetszelegni, mivel valószínűleg azt képzelik, hogy csak az lehet a helyes a másik ember számára, amit ők akarnak
- nincs lelkiismeretük
- gátlástalanok
- mindig minden helyzetben irányítani akarnak.

Mivel esmmit sem bíznak a véletlenre, tervüket előbb tesztelték. Egyszerűbben fogalmazva kísérleteztek, hogyan vehetik át az emberek élete fölött a teljeskörű irányítást. Ennek a projektnek a neve MK-Ultra, és az agy tanulmányozására irányult. Közösségeket vettek célba laboratóriumi körülményeket teremtve, és letesztelték, mennyire hatásos ez a módszer. Ennek a projektnek a neve: Szervezett zaklatás.
Leginkább vallásos közösségeket céloztak meg, mert tudták, hogy az emberek magyarázatot fognak keresni a sok furcsaságra, és a vallásos emberek ebbe az irányba fognak keresgélni. Ezért van annyi ír Célszemély, illetve kísérlet alany, akik beszámoltak, miket műveltek velük e projekt keretein belül. Célszemélyeknek nevezzük azokat, akik felismerték, hogy emberkísérletek áldozatai lettek.


A film színhelye egy ír sziget. Az emberek összetartóak és vallásosak, ellentétek persze azért vannak. A főhős neve Dorothy, akár Az Óz, a nagy varázsló hősnőjének. A rendező nem véletlenül választotta ezt a  nevet, hiszen az MK-Ultra agykísérletek folyamán ezzel hipnotizálták az áldozatok, leggyakrabban gyerekeket. Azt  mondták nekik fájdalomokozás után, hogy ez a szemályiségük a szivárvány mögött rejtőzik, és ha nem keresik, nem kell emlékezniük a fájdalomra. Leggyakrabban olyan gyerekeket választottak kísérleti alanyoknak, akiket már a szüleik is bántalmaztak, és sérült a személyiségük.

Dorothy esetében az édesanyja volt a bántalmazó: hároméves korában arra kényszerítette, hogy adjon búcsúcsókot a halottaknak (mivel halottmosó volt a foglalkozása), ezáltal traumát okozva a kislánynak. Ilyen esetekben előjön egy másik egyéniség, egy kitalált, mert csak így tudja feldolgozni az agy az átélt borzalmakat.

Az MK-Ultra alapja ugyanis a traumaokozás.

Drábik János: A tudatbefolyásolás módszerei és összetevői

"A kezdő lépés a tudatműködés szétválasztása a kísérleti alanyban. Ez rendszerint a születéstől kezdődően mintegy 6 évig tart. Ezt elsősorban elektrosokk alkalmazásával végzik és egyes esetekben már akkor megkezdik, amikor még a gyermek az anyja méhében tartózkodik. Az elektrosokk által okozott súlyos sérülésnek, a szexuális zaklatásnak és más módszereknek betudhatóan az agy széthasad elkülönülő személyiségekre a tudati működés legmélyén. Korábban ezt "Multiple Personality Disorder"-nek, MPD-nek (tudathasadásos személyiségzavarnak) nevezték; jelenleg azonban "Dissociative Identity Disordernek" (DID), vagyis tudathasadásos identitás-zavarnak hívják. Ez képezte a MONARCH-programozás alapját. A kísérleti alany vagy áldozat agyát tovább kondicionálják fokozott hipnózissal kettősirányú lelki kényszerrel, gyönyör és fájdalom váltakozó okozásával, az élelem, a víz, az alvás megvonásával, az érzékeléstől való megfosztással, párhuzamosan különböző tudatbefolyásoló drogok alkalmazásával, amelyek megváltoztatják az agyi funkciókat.

A következő lépés a szétválasztott specifikus agyfájlokba (alterek-be) a részletes parancsok és üzenetek bevitele és bevésése. Ezt csúcstechnológiájú fejhallgató készülékeken keresztül végzik, amelyek össze vannak kapcsolva komputerekkel hajtott generátorokkal, amelyek nem hallható hanghullámokat és hangfrekvenciákat bocsátanak ki, és amelyek hatnak az RNA-ra (Rybo-nuclein Acid - Rybo-nuclein sav), arra a biokémiai anyagra, amely befedi az agy tudatos és tudatalatti része közti kapcsolatot biztosító idegpályákat. Az úgynevezett "virtuális valóság"-gal kapcsolatos optikai eszközök is időnként felhasználásra kerülnek, párhuzamosan a frekvencia generátorokkal, amelyek színes pulzáló fényeket bocsátanak ki tudatalatti és ún. "split-screen" látványokkal. (A split-screen, vagy megosztott képernyő olyan megjelenítési technika, amelyben a képernyő fel van osztva két ablakra. Például a szövegszerkesztő programok, amelyek képesek a képernyő megosztásra, alkalmasak arra, hogy ugyanannak a dokumentumnak egyszerre jelenítsék meg a két különböző részét, mintha két különböző dokumentumot mutatnának. Ez hasznos akkor, amikor írás közben a dokumentum egy másik részére kívánunk hivatkozni.) Magas-feszültségű elektrosokkot is használnak, amikor a memóriát törölni kívánják.



Ezt a programozást ismétlődő időközönként megújítják, valamint látható, hallható és írott közvetítőeszközök segítségével újra erősítik. Az első programtémák közé tartozott "Óz a varázsló" és "Alice a csodák országában". Mindkettő mélyen telítve van okkult szimbolizmussal. A Disney-filmek legtöbbje kétféle módon használatos. Egyrészt érzéketlenné teszik a lakosság többségét a tudatküszöb-alatti és neurolingvisztikus programozással szemben, továbbá szándékosan létrehoznak meghatározott tudatimpulzusokat és kulcsszavakat a MONARCH-gyerekek rendkívül érzékeny alapprogramozására. (A neurolingvisztika a nyelvtudománynak a nyelv és az agyműködés közötti összefüggéseit vizsgáló ága.)"

Dorothy esetében négy-öt személyiségre osztják tudatát, amelyek nem tudnak egymásról. Az MK-Ultra mellett más hadifegyvereket is bevetnek, mert a kislányt a közösség befolyásolására használják. Akusztikai fegyvereket is használnak (férfihangon szólal meg), illetve a Blue Beam Projektet: rávetítik az elhunytak külsejét. 

Voltaképpen az egész szigetet egy laboratóriummá alakítják, ahol kedvükre kísérleteznek az emberekkel. Megfigyelik őket - ez abból derül ki, hogy Dorothy mindent tud a közösség vezetőinek múltjáról, és végigpróbálják rajtuk a tudatmódosítás minden eszközét.

A rendezőnő voltaképpen ki is mondatja a szereplővel, hogy filmjének témája a világon zajló ilyen jellegű emberkísérletek.

Az egyik helyi lakó rátámad a pszichológusnőre, amiért védelmezi Dorothy-t:

Mit keres itt, doktornő? Kárörvendeni jött? Élvezi, igaz? Élvezi, hogy úgy játszhatnak velünk, mint a kísérleti nyulakkal? De jól figyeljen! Ez a sziget nem egy laboratórium!




Majd a sárba löki a nőt.

A tette jelképes: habár a pszichiternő nincs még beavatva valószínűleg koránál fogva a történtekbe (ez a valóságban is így van), mégis azokat képviseli, akik felelősek az emberkísérletekért.

Dr.Rauni Kilde, aki a titokban zajló MK-Ultra emberkísérletek leleplezője volt, azt állította, hogy az egészségügyi pályát választókat az egyetemi éveik alatt kondicionálják érzéketlenségre. Középiskolás korukban még lelkesek, segíteni szeretnének az embereken, de mire befejezik az egyetemet cinikussá válnak. Érzéketlenné. Ez egy pszichopaták által vezetett társadalomban kulcsfontosságú. Nem sajnálhatják meg a szenvedő embereket, mert akkor soha sem lesz belőlük semmi. Nem haladhatnak a ranglétrán. És idővel, ha érdemesnek találják őket, akkor beavatják az emberkísérletekbe, beemelik maguk közé.

A filmben számos utalás történik a titkos fegyverekre is az MK-Ultrán kívül. Amikor megérkezik a doktornő, zenét hall a padlásról, melyet rajta kívül más nem hall. Látomásai vannak ( Blue Beam, illetve hologram, szintén katonai fegyver). Látja a halott fiatalokat, ez a látomás okozza balesetét. És persze, halott kisfiát is látja, hallja, minha valós volna. A rendezőnő felvonultatja a hadiipar legújabb csodafegyvereit. Mindezt vallásos hiedelemmel álcázva, bár az igazság az, hogy ez a rész a filmben elhanyagolható, és végig érezzük, hogy maguk a szigetlakók sem veszik igatán komolyan.
Szép lassan vezetnek bennünket az igazság feltárása felé. Mert semmit sem lehet örökre titkolni.

De vajon mit kezdenek azzal a rengeteg emberrel, akiken tesztelték ezeket a fegyvereket, és paranoid skizofréneknek bélyegezték őket, hogy titokban tarthassák bűncselekményeiket?

Igaz, erre is gondoltak. Megfigyeltem, hogy olyan embereket választanak ki, akiknek nincsen családjuk, vagy ha van, akkor a Szervezett zaklatás projekt keretein belül elidegenítik tőlük a hozzátartózókat. Egyrészt, hogy sebezhetőbbé, kiszolgáltatobbá váljanak, ne tudjanak védekezni az embertelen kínzások ellen, de nyilván azért is, hogy a családtagok ne kérjenek kártérítést, ha egy nap kiderül, mit tettek a kísérleti alanyokkal.
És hogy a kísérleti alanyok miért ne kérhetnének akkor majd saját maguk kártérítést? Nos, láttak már paranoid skizofréniával kezelt "beteget"?

Másrészt viszont azok, akik hosszú évtizedekig képesek voltak kínozni, megnyomorítani, öngyilkosságba kergetni ártatlan embereket, vajon ne lennének képesek egy utolsó lépésre, ha a saját életük lesz a tét? Ugyan mi tartaná őket vissza? A lelkiismeret?
Úgyhogy azt hiszem, nem sok kártérítési per lesz az emberkísérleteket folytatók ellen.

Az MK-Ultra, vagyis a tudatmódosítás nem fájdalommentes, és nyomai meglátszanak a kísérleti alanyokon. Ilyen külső jel az orrvérzés, ami a filmben Dorothynál is előfordul.


A végén kiderül, miért bántalmazta Dorothy a csecsemő: a kicsi apja megerőszakolt többedmagával egy lányt, majd autóval üldözőbe vette a két fiúbarátjával menekülő lányt. A három fiatal balesetet szenvedett, és Dorothy alteregójaként jelennek meg igazságot követelve.

A rendezőnő ezzel arra utal, hogy mindenkit megfigyelnek, és mindenki életébe beleavatkoznak. Itt most ironikus módon az erkölcscsőszt játsszák: megbüntetik Dorothy alteregóján kersesztül az erőszaktevőket. De ezt is pszichopata gondolkodásmódra jellemzően teszik: a pszichiáternőt dulakodás közbenn fellökik, és olyan szerencsétlenül esik el, hogy beüti a fejét egy kőben, és meghal.
A normális emberi reakció az lenne, ha valaki felsikoltana vagy sírva fakadna. De nem a pszichopaták világában. Megrökönyödnek ugyan, de viszonylag csendben, nyugodtan nézik végig a doktornő halálát. Majd eldöntik, hogy önmaguk büntetik meg a közösség ellen vétőket: száműzik őket. A doktornő holttestét pedig hidegvérűen vízbe dobják, hogy ne legyen nyomozás.


Az is kiderül, milyen erkölcsi értékeket tartanak elfogadhatónak a pszichopaták. Mivel egy gyilkosság számukra nem igazán megrázó esemény, ennek alapján úgy ítélik meg, hogy elegendő büntetés a gyilkosok száműzetése. Holott erőszaktevésről és több ember életének kioltásáról van szó. Nyilván, nem tudják felmérni tetteik súlyát, és az önbíráskodás is teljesen természetes számukra.

A film a pszichiátrián kezdődik, és ott is végződik. Egyértelmű. hogy mindvégig ők irányították az eseményeket, és természetesen Dorothy sorsáról is ők döntenek. Vágyuk, hogy egy napon minden ember sorsáról ők dönthessenek. Mint írtam, ez a pszichopaták számára mindennél fontosabb.

Dorothy szerencsés volt. Miután elvégezte felaladatát, szabadon engedték. Nem használták tovább kísérleti alanyként.


Sajnos, ezt nagyon kevés célszemély tapasztalhatja meg. Mármint a szabadságot. A legtöbbet élete végéig kínozzák.

Igaz, azok sem teljesen szabadok, akiket látszólag elengednek. Talán csak a kínzások szűnnek meg(MK-Ultra). Ezt jelképezi a háttérben álló pszichiáter, aki miután közölte Dorothyval, hogy most már szabad, továbbra is ott áll mögötte, és figyeli a lányt.

Az alábbi videónak nincs köze a skizofréniához, annál több köze van viszont a teljeskörű megfigyeléshez, ami ma már egyáltalán nem sci-fi, mint ahogy "Dorothy" sem az. Lépésről lépésre eljutottunk a lakosság 100%-os ellenőrzéséhez, és egy zokszó nélkül tűrte az egész világ. Nos, ha mindenkinek jó...